kastélyPARK

A Wenckheim-kastélypark bejárata (parkoló)

A gépkocsit a parkolóban hagyva, gyalog léphetünk be a kastélyparkba.

Az 1870-es években kialakított angolpark tervezője ismeretlen, ám tudjuk, hogy az építtető Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina jó barátságban voltak a szarvasi gróf Bolza családdal, amelynek már akkor országos hírű parkja (ma: Szarvasi Arborétum, más néven: Pepi-kert) mintául szolgálhatott Ókígyóson is. Bolza József, vagy ahogy kortársai inkább emlegették, Pepi gróf, gyakori látogatója volt a Wenckheim-kastélynak. Igen valószínű, hogy a szarvasi „Pepi-kert” alkotóival élénk tapasztalat- és esetleg növénycsere folyhatott. A kastélyt a kor híres építésze, Ybl Miklós tervezte, így minden bizonnyal a park tervezője is a kerttervezés élvonalában dolgozó szakember lehetett.

Miután a Wenckheim-kastély parkját historizáló stílusban létrehozták, nagyobb átalakítást nem végeztek rajta az 1930-as évekig. Mindössze a kastély előtti virágokkal díszített, geometrikus alaprajzú dekoratív kertrész – az ún. pleasure ground – virágkiültetése változott, ill. néhány „kényelmi” elemmel egészítették ki a parkot. Wenckheim Frigyesnek és feleségének, Krisztinának hét gyermeke volt, akiknek szórakoztatására saját játszótér és babaház, majd „mini-állatkert” épült. Az állatkert lakói lovak, díszfácánok, pávák, kutyák, kecskék és macskák lehettek, sőt egy majomház is épült három csimpánz gondozására.

Utóbb, ahogy a gyerekek gyerekei is a kastély vendégei lettek, újabb divatos játékhelyek jelentek meg a parkban: az úszómedence, a lovaspóló pálya, a „lóúsztató” medence, a tenisz- és tornapálya, sőt a parkhoz közel egy repülőgép leszálló pálya hangárral.

A park egykori kialakítására vonatkozó alapvető forrás az 1883-as kataszteri térkép és ennek előrajza, amelyek részletesen ábrázolják a kerti utak rendszerét, a tisztások, nyiladékok, facsoportok, virágágyak elosztását és a fácános ligetet. Itt látható a csónakázó tó alaprajza a szigetekkel és az íves vashíddal, valamint a kerti épületek (kapusházak, gázház/jégverem). Fel van tüntetve a pleasure ground is, közepén a szökőkúttal.

Játszótér

A Wenckheim-kastély legfiatalabb látogatói számára készült játszótér a kastélyparkban egykor zajló életet idézi meg. A gyerekek szórakozását és állatok iránti szeretetre nevelését célozta egykor a majomház. Ebben eredetileg fácánokat neveltek, főleg a park díszéül is szolgáló ezüstfácánokat és pávákat, majd pedig, amikor három csimpánzzal bővült az állatsereglet, még külön majomidomárt is felfogadtak.

Pálmaház (ma a Krisztina Kávézó terasza)

A korszakban épült kastélyokhoz hasonlóan a kígyósi kastélynak is volt télikertje, amely az ebédlőből nyílt, de a park felől is be lehetett lépni. A télikert általában társasági célokat szolgált és csak másodsorban volt növényház, ezt mutatja elhelyezkedése is. A szalonokhoz, a könyvtár-, dohányzó- és pipázószobához hasonlóan a szertartásos étkezések utáni oldott beszélgetések helyszíne volt.

A növények szeretetéről nemcsak a télikert, hanem a gondozott park is tanúskodott. Az ösvények egy részét a meleg évszakokban pálmákkal szegélyezték, ezek átteleltetésére is szolgált a pálmaház.

A mesterségesen kialakított geometrikus kertrész, a pleasure ground, a historizáló kertek jellegzetes eleme. Színpompás, díszes, innen a forma neve: pleasure = öröm, élvezet, gyönyörűség, ground = telek, terület. A pleasure ground az élettér kiterjesztése, látványban és rendeltetésben is átmenetet képez a kastélyépület és a park között.  A szabadkígyósi Wenckheim-kastély előtti teraszról lépcsőkön lehet a pleasure groundra jutni, amelynek közepén jelenleg is egy kőmedence helyezkedik el szökőkúttal. Ezt nyírt bukszus sövény övezi. A pleasure groundtól délre található nyílt füves terepen a leírások szerint lovaspóló-mérkőzéseket tartottak az 1920-as évektől.

1870 körül a kastélytól északkeletre szabálytalan alakú, mesterséges tavat alakítottak ki, rajta szigettel, benyúló földnyelvekkel, és több híddal. A tavat ma is a Zsigmondy-forrás vize táplálja, keleti végén zsilip található. 

A tótól északnyugatra parasztházat utánzó, tornácos és búbos kemencével toldott házikó, úgynevezett „babaház” épült. Benne a gróf gyermekei számára játszószobákat alakítottak ki.